Amatőr vagyok, ha receptet kell közzétenni. A mennyiségeket szemre nézem, néha a magam számára is váratlan ötletből fűszerezek. Most mégis közzéteszem.  Szerintem mi, konyhai amatőrök, akik minden nap legalább egy órát töltünk a konyhába zárva, elég sokan vagyunk.  Néha nem is az a baj, hogy hogyan, hanem hogy mi a csudát főzzünk. Én ráadásul meg vagyok spékelve egy palo férjjel, hozzá egy vércse altípusú laktózérzékeny gyerekkel, valamint saját magammal, aki ugyan eszem húst, de nem minden nap.

Ráadásul dolgozom (tanár vagyok), hozom haza a dolgozatokat, órára is készülök, s ehhez képest el vagyok átkozva azzal, hogy napi olvasás, zenehallgatás nélkül elég hülyén érzem magam.

Szóval a blogban írni fogok arról, mit vettem és hol. Meg arról is, mit hallgattam, miközben egyedül főztem - vagy sikerült-e családi bulit csinálnom a főzésből. (Ez a megfogalmazás is a fiam szerzői joga.) A dátum azért lesz fontos, mert szezonálisan főzök, vagyis nem használok tartós élelmiszereket. Amíg szezonja van valaminek, addig az sokféleképpen megjelenik az étlapon. Akár a régi paraszti konyhában. Megírom a tapasztalataimat a tejmentes élelmiszerekről, általában az élelmiszerek összetételéről. A receptötleteket aránylag ritkán szerzem be a netről, sokszor bújom a szakácskönyveket. Ha onnan szedek valamit, ami természetesen átalakul kissé a kezem alatt, megadom a forrást.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.